Az egyetemi éveim elején nagyon beleszerettem egy srácba. Jocinak hívták, az IT szektorban dolgozott és egy koncertünkön ismerkedtünk össze, persze teljesen véletlenül: odajött autogramot kérni kissé már illuminált állapotban. Szórakoztató gyerek volt, hamar nagy szerelem lett belőle. A családja is tündéri aranyos volt, mindig nagyon jól éreztem magamat náluk. Voltak cicák, egy kutyus, volt egy nővére, aki kimondottan kedvelt, na és persze a szülei is imádtak. Közöttük azonban mégsem volt mindig olyan felhőtlen a viszony. Az anyukája ugyanis már évek óta beteg volt, méghozzá Sclerosis multiplexes. A mozgásában még csak ritkán volt korlátolt, azonban a rengeteg gyógyszer, aminek nagy része ugye csak kísérleti, mert erre még nincs igazi ellenszer, amellett, hogy borzasztóan tönkretette a gyomrát, a máját és a nyelőcsövét, nagyon sokszor labilissá tette érzelmileg.
Ezt teljesen érthető módon az egész család nagyon nehezen élte meg… Sokszor annyira egyik pillanatról a másikra változott meg a hangulat, hogy senki nem értette mi van, mi a baj. Az egyik pillanatban még minden vidám volt és jókedvű, a másikban meg már teljesen szétzuhant minden és nem lehetett kiutat találni a letargiából. A depressziónak egy elég csúnya fajtája volt ez, de nem lehetett vele nagyon mit csinálni. Az alapbetegségre muszáj volt szedni a gyógyszereket, viszont azoknak meg ilyen mellékhatásai voltak.
Nagyon sokféle módon próbálták erről terelni a figyelmet, rengeteg programot csináltunk, rengeteget kirándultam a családdal a közeli erdőben. Sokat jártunk moziba, szinte minden nagy családi ebéd után elvittük sétálni Morzsit, a kutyust. De ez mégis annyira kiszámíthatatlan dolog volt, hogy bármikor, bármilyen környezetben beüthetett a krach és a vidám családi pillanat könnyen keserű családi vitává változott. Nagyon sajnáltam ezért őket, mert tényleg egy végtelen aranyos, kedves, türelmes és szerető család voltak, de ezek a hangulatingadozások még az ilyen összetartó csapatokat is nagyon meg tudják viselni. Sajnos a mi szerelmünk sem tartott örökké, de a barátságunk szerencsére azóta is kitart.
Joci nagyon okos srác és nagyon rendes is, gyakorlatilag bármilyen IT-s kérdéssel fordulhatok hozzá, mert vagy tudni fogja rá csípőből a választ, vagy addig keresgéli, amíg meg nem tudja mondani. Legutóbb is egy egész érdekes beszélgetésünk volt. Bár nem én kérdeztem tőle, hanem igazából magától mesélt, de attól még a téma érdekes volt. Ugye egy IT-s vállalkozásnál dolgozik alapvetően programozóként, de minden más témába vágó kérdéshez konyít.
Arról beszélgettünk, hogy mi minden kell ahhoz, hogy egy bármilyen weblapot én, mint egyszerű felhasználó görgetni tudjak. Hát megtudtam, hogy első lépésként szükség lesz valaki olyan szolgáltatóra, aki ennek helyet biztosít. A tárhely szolgáltatás éppen ezért egy egészen elterjedt dolog, hiszen gondoljunk csak bele, hogy csak és kizárólag itthon milyen végtelen honlap létezik már hosszú évek óta – és simán lehet, hogy egy magyarországi telephelyen nem csak magyarországi cégek foglalnak helyet.
Egy ilyen tárhely szolgáltatás esetében tulajdonképpen arról van szó, hogyha vásárlunk egy ilyen csomagot – mert általában csomagajánlatként kaphatóak ezek a szolgáltatások – akkor abban megkapjuk a tárhelyet és hozzá a support szolgáltatást is, legalább a Rackforest esetében – róluk mesélt Joci, csak hogy egy konkrét példán keresztül lássam át, miről is van szó. A tárhely szervereken a cPanelt használják, ami nekem ugyan nem sokat mond, de Joci szerint a lehető legbarátibb környezet. A CloudLinux pedig azért felel, hogy a tárhelyek mindig naprakészen, stabilan rendelkezésre álljanak. Ezt úgy éri el, hogy minden ügyfél esetében külön korlátozza, hogy mekkora a lehet az éppen aktuálisan felhasználásban lévő erőforrás, így pedig a különböző előfizetők nem függenek egymás terheltségétől még akkor sem, ha azonos szerverről fut a tárhelyük.
Szóval, ahogy említettem különböző csomagok közül lehet választani ennél a cégnél, attól függően, hogy mire szeretnénk használni a rendszert, mekkora helyre van szükségünk illetve ezzel összefüggésben, hogy milyen jellegű az a tartalom, amit tárolni szeretnénk rajta. Az elnevezések természetesen segítenek abban, hogy egyértelmű legyen, mi is a csomag úgymond fő profilja. Éppen ezért “SSD One”, “SSD Four”, “SSD Ten” és a többi fantázianevekkel illették a szolgáltatáscsomagokat a Rackforestnél.
A hozzám hasonló laikusok nagy szerencséjére nem csak az alap információlista található meg a honlapon arról, hogy mit is tartalmaz egy ilyen csomag tényszerűen, hanem abban is tanácsot adnak, hogy milyen jellegű tartalomhoz és honlaphoz milyen tárhely szolgáltatást ajánlanak. A példa kedvéért itt a legegyszerűbb, az “SSD One” nevű:
- Éves díja: 3800 Ft + ÁFA
- Ezért a következő szolgáltatások járnak:
- 5 db domain adható hozzá
- 1 GB SSD tárhely érhető el
- Korlátlan e-mail fiókot kap a megrendelő.
A hozzáértők számára persze ennél egy sokkal részletesebb információ adag is elérhető a szolgáltatásról, de most egyelőre az én szintemen maradjunk ennyinél. Mindehhez azt a tanácsot adják, hogy ezt a csomagot akkor rendelje meg valaki, hogyha valamilyen egyszerűbb, üzleti vagy akár valamilyen személyes blogot, vagy honlapot csinál, amihez szükség van e-mailezési lehetőségre. Ez a rendszer naponta kb. 1000 különböző látogatót bír el. Hogyha ennél nagyobbra, többre vágyunk, akkor másik csomagot kell néznünk. De mindegyikhez hasonlóan egyértelmű tippeket adnak arra vonatkozólag, hogy mégis kinek, milyen igényekkel, melyik csomagra kéne előfizetni. De ha ez mégsem lenne elég, akkor is fel lehet őket hívni telefonon és tanácsot kérni ebben.
Ezen kívül 7+1 tárhely csomagja van a cégnek, amik közül kedvünkre lehet válogatni. A legbrutálabb a 150 GB tárhelyt szolgáltató “SSD Business” névre hallgató csomag. Itt már akár több nagy forgalmú webshop is elférhet, rengeteg termékkel, ahová akár több képes és videós tartalmat is fel lehet tölteni. Ezt kb. napi 2000 látogatóig ajánlják – érdemes is megfogadni, azt mondta Joci.
Na és persze, ha már van egy olyan vállalkozás, ahol ilyen nagy teljesítményt igénylő szerverpark van, akkor természetesen nem csak tárhely szolgáltatással fognak úgymond kereskedni, hanem minden más egyéb kapcsolt szolgáltatással is. Így például lehet náluk a “felhőkhöz is közelebb kerülni”, ha ilyen költőien fejezem ki magam, de ha ezen a vonalon maradok, a szerver hosting, mint szerver “vendégelés” is elérhető náluk, ahogy VPN és VPS vonalon is elérhetők és kereshetők segítségért. Ez a jó abban, hogyha van egy kiépített szerver szoba, vagy terem, mert nagyon sokrétű módon használható fel, sokféle szolgáltatással tudja segíteni a vállalkozásokat abban, hogy jobban elérjék a célközönségüket, hiszen összeköti őket az interneten a holnappal, az e-maillel és ezek virtuális környezetével.
Persze azért alapvetően továbbra is azt gondolom, hogy most hiába próbált meg Joci kikupálni engem ebben a témakörben, azért a tárhely szolgáltatáson kívül (meg igazából még itt is) igen csak elvéreznék, ha magamra lennék hagyva. Ami viszont roppantmód szimpatikus az az, hogy úgy érzem, hogy megbízható az a környezet, amiben éppen nézelődök, éppen ezért lehet tőlük segítséget kérni. Tehát lehet, sőt biztos, hogy ezekben a szituációkban is az a titok nyitja, hogy olyan közeget kell találni, ahonnan szívesen kér segítséget az ember. Persze ez mindenre elmondható általánosságban is, hiszen egyébként hogyan, vagy milyen módon juthatnánk előre olyan témákban, ahol egyébként nem vagyunk különösebben jártasak. Én örülök, hogy vannak ilyen barátaim, akik mellettem vannak akkor is, mikor szárnyalok és akkor is, mikor ilyen fogalmatlan vagyok egy témában. Természetesen én is mellettük vagyok, jóban és rosszban egyaránt, hiszen miről szól egy igaz barátság, ha nem erről.
