Betegnek lenni sosem egyszerű, pláne, ha egy gyógyíthatatlan kórról van szó. Amikor anyukámról kiderült, hogy sclerosis multiplexben szenved, szinte az egész család felbolydult. Elég későn alakult ki nála, ami ritka, de nem elképzelhetetlen, mint látjuk, így mi, a gyerekei már gyakorlatilag felnőttek voltunk, amikor elkezdett romlani az állapota. Mostanra sajnos már munkát se tud vállalni, apukánk keresetéből tartják fenn magukat, meg abból, amennyit mi segíteni tudunk. De a költségeiken így is ott próbálják lefaragni, ahol csak tudják. A napkollektor pályázat pont azért jött nagyon jól, mert ezzel is tovább lehetett csökkenteni a kiadásaikat, enyhítve a terhet, ami apu vállán nyugszik.
Mivel anyu folyton otthon van, így a háztartási gépeket is elég gyakran használja, plusz tévézik, és alkalmi internetes munkákkal keres egy kis pluszt, így az áramfogyasztás magasabb, mint egy olyan családnál, ahol csak kora reggel és este van igénybevétel. Ezért jó ötletnek találtuk a nővéremmel, hogy készíttessünk napelem rendszert a házuk tetejére, hogy legalább a fogyasztás egy részét fedezze a megtermelt áram, ha nem is az egészet. Ehhez persze utána kellett járnunk csomó dolognak, például hogy hogy is néz ki egy napkollektor pályázat, mik a feltételei, mennyibe fog nekünk személy szerint kerülni, és ilyesmi. Én bevallom, kicsit figyelmetlen vagyok, szóval a nővéremé az érdem, hogy megtalálta a témában legjobb oldalt, és az azt üzemeltető céget.
A leírások, beszámolók között rengeteg hasznos infót találtunk, igazán ki tudtuk okosítani magunkat a napelemekkel kapcsolatban, így amikor oda került a sor, hogy indul a napkollektor pályázat projektünk, akkor már nagyjából tudtuk, hogy mennyi önerőt kell hozzá összedobnunk. Szerencsére ez sikerült, és az üzemeltető, kivitelező cégnél is rengeteget segítettek mind az ügyintézésben, mind a kalkulálásban, így mindösszesen nagyjából egy fél éven belül meg is oldódott a helyzet. azóta drasztikusan csökkentek a szüleink kiadásai, annyira, hogy még jobb minőségű gyógyszert is megengedhetnek anyunak. Sose gondoltam volna, hogy ilyen jól is végződhet a dolog, így minden fáradozást és forintot megért!