Soha nem jó, ha valaki beteg, főleg nem, ha folyamatos gyógyszert is kell szednie.
Azért bevallom, sokszor elgondolkodtam már azon, hogy ha ugyan ez a sok gond lett volna a nagyanyáink idejében, és akkor fele ennyi gyógyszer nem volt, akkor igen csak sokan haltak volna meg. Vagy ezek a betegségek akkor is voltak, csak nem foglalkoztunk velük? Nem az volt az első, hogy gyógyszert vettünk be?
Emlékszem a nagymamával sokat sétáltunk az erdőben, és szedett minden félét. Igaz akkor még csak gyerek voltam, és csak annyit vettem észre belőle, hogy bogyókat, növényeket, virágokat szed, ma már sajnálom, hogy nem figyeltem jobban, vagy nem volt lehetőségem jobban megtanulni. 10 évesen még nem érdekelt, hogy mi micsoda, de most vissza sírom, milyen jó is lenne, ha élne még, és ezekre megtanítana. Nagy tudása volt, és ő nem is akart gyógyszert bevenni soha.
Emlékszem kevert minden féle gyógyszert, vagy készített gyógyteát magának. Én egyetlen alkalomra emlékszem, amikor őt orvoshoz kellett vinni, de akkor is már azért engedte, mert anyám hajthatatlan volt, miután látta, hogy milyen rosszul van Jól is tette, mert utóbb kiderült, hogy tüdőgyulladása van, és vagy egy hetet a korházban töltött…
Ma már ha valakinek valami kis baja van, mindjárt az orvoshoz kell menni, és ritka az, aki az mellett dönt, hogy nem ír fel rögtön gyógyszert. A mi gyerekorvosunkat nagyon szeretem. Hogy miért? Mert ő támogatja azt, hogy nem kell teletömni a gyereket mindig minden féle gyógyszerrel, így ha nem olyan nagy a gond, hogy rögtön antibiotikum kell akkor meg szoktuk próbálni a gyógynövényeket. Ma már van is olyan, ami köhögésre jó éppen, vagy megfázásra. Sőt, a minap az interneten még egy receptet is találtam, ahol saját köhögés csillapítót lehetne készíteni…